Nyomtatás

 

Adjuk vissza az irodalomnak a gyerekeket!

 

szóval hogy gond van a gyártási rendszerünkben
tavasszal kutyák és emberek születnek de csak a kutyáknál
venni észre komoly tömegnövekedést biologikusan szemlélve
az ügyet az ágyékokban kíméletlen paktum köttetik ellenünk

 

a lengyel-zsidó bérházak reprivatizációjának nincs ehhez köze

ám térre szüksége van mindenkinek hogy az áradó magzatvíz
ne a nagyszüleink csatornáiba ömöljön bele mert mi félünk uraim

mert az önök gazdaságának speciális követelései vannak gyerekeinkkel

szemben

 

a kérdés tehát hogy mit lehet tenni ha az óvodák már nem szeretnek

és a csaj összes részletével őssejtté lesz a tenyérben
mert a kutyák eljövetele a tavasz jöttét nem jelzi sem a felmelegedést
de növekszik mibennünk valami ami hívható szükségletnek is

 

aztán állok ott a csaj előtt mint egy balek aki nem is igazán adott számot 

saját részvételéről ebben a sztoriban

 

 

fővárosiasan

 

na akkor ezek a falkáink kísérhetitek őket köztünk akár a kifutóknál
mindenhonnan összesereglett hasonló szürkék korcsok vagyunk bocs

asszonyom

viszketés fut végig a bőrünkön fáj a téltől kezdődik a félelem
meg a helykeresés gömbölyödni össze érezni a tüzelést jó illat ez

 

látszólag semmi nem fenyeget továbbra is teljesen alárendeljük

magunkat az ügynek

az éberség altatja a gyomrunkat még békések vagyunk

időnként ledobják nekünk az egész vöröskeresztet hisz senki sem szereti

nyígást

mert mi gyakran álmodunk nagyobb felkelésről mint a helyi piac

körülötte a ponyvásokkal

 

tudják ezt elbújnak a dombok mögött termékenyebbek ott az utcák
oly’ sokáig készítettünk járatokat a nomád seggek
mégsem bírnak átfurakodni csak mered a pofájuk és csorog a nyál
nincs visszavonulás tartani kell az állásokat és harapni tovább

 

 

közös szoba

 

egyszerű volt az utasítás legyen a kar segítségre kész
ha remegni kezd is maradjon nyújtva
anyai működés szükséges a világhoz a tej békéje

 

hát osztozz csak osztozz hisz ez az ajándék elve
túl a demokrácia soros gyakorlatán túl gyengeségek lajstromán
ott van egy közös hely mint valami cserekörzet

 

vagy kezdd beásni magad a vad nők rezervátumában
különben minden leépül
a remegés pedig feldúlt kiáltásba torkollik

 

és el lesznek a pasik picsázva


Fehér Renátó fordításai