Kabai Csaba
1979-ben született, Ongán nőtt fel, Budapesten él. Két gyermek apja. Verset, prózát, tanulmányokat ír, fordít. Munkáit többek között a 2000, a Csillagszálló, a Forrás, a Hévíz, a Kalligram, a Kortárs, a Literatura, a Műút, a Palócföld, a Tiszatáj és az Új Forrás közölte.
kabai lóránt
kisbetűs, középkorú, férfi; sört csapol, ír, olvas, firkál stb. 1977-ben született Miskolcon, Ongán nőtt fel, Budapesten él. Legutóbbi kötete: semmi szín (Tiszatáj-könyvek, 2016). A szerző fotóját Hományi Péter készítette.
Kallas, Aino
Aino Kallas (1878–1956) Finnország és Észtország számára egyaránt a legfontosabb írónőként tartható számon. Kallas leginkább észt témájú műveiről ismeretes, mint például a magyarul is megjelent Farkasmenyasszony című kisregénye. Novellagyűjteménye magyarul 1923-ban jelent meg, Töviskoszorúk címmel.
Kántor Zsolt
1958-ban született Debrecenben. A Tevan Kiadó igazgatója volt hét évig, Békéscsabán. A Bárka folyóirat alapító főszerkesztőjeként öt évig jegyezte a lapot.
Király Farkas
1971-ben született Kolozsváron, Budapesten él. Az Ambroozia egyik alapító szerkesztője.
Király László
1943-ban született Sóváradon. Magyarország Babérkoszororúja díjas erdélyi magyar költő, író. 1968-tól az Utunk szerkesztője, 1990-től nyugdíjba vonuláláig a kolozsvári Helikon főszerkesztő-helyettese. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kiss Anna Dóra
1995-ben született Budapesten. Alapszakot az ELTE BTK magyar szakán végzett, jelenleg ugyanitt irodalom- és kultúratudomány mesterszakon folytat tanulmányokat, összehasonlító irodalomtudomány szakirányon.
Kölüs Lajos
Kölüs Lajos Sarkadon született. 1951-ben közgazdász, 1980-ban szociológus diplomát szerzett. 2008-ban elvégezte a Magyar Író Akadémia szépíró mesterkurzusát.
Kontra Ferenc
1958-ban született. Többek között József Attila-, Márai Sádor-, Arany János- és Artisjus-díjas író. Húsz könyve jelent meg eddig, legutóbb Az álom hídja (2018) című regénye.